A csata helyszínei

Hainburg - Hunvár

Hainburg városa Alsó-Ausztriában Bécs és Pozsony között a Duna mellett található közvetlen a szlovák határon. Ausztria legkeletebbre fekvö városa. A várost keleten a Kárpátok (amelynek része még a hatalmas “Braunberg” vagy Barna-hegy) északon pedig a Duna határolja. (természetes határ)

Történelme a keltákig megy vissza. Akiknek a Braunsberg platóján vára, illetve városa volt, melyet állótólag a rómaik romboltak le. Mindenesetre fontos stratégiai fekvése miatt a kelták elötti (prekelta) Urnenfelderkultur/Hallstatt-Kultur idején is lakott lehetett, erre is vannak utalások (? hogy ez a mellébeszélés mi akar lenni nem értem- Ez a Wikipedia !)

A mai városrész az egykori római “Pannónia” provincia fövárosának,Carnuntumnak volt része.

Hainburgot elöször írásban a Nibelungen-ének említi, hogy milyen néven azt nem írja meg a Wiki.

A Schloßbergen III. Henrik császár 1050-ben kelt rendeletére kezdödött  meg a mai „Heimenburg“ építése – de nem a Braunsbergen hanem a piramis alakú dombon. Hogy ezen volt-e már valami arról hallgat a fáma. Illetve egy másik helyen olvastam, hogy a császár Hainburg an der Donau újraépítését rendeli el nürnbergi rendeletében. A Wiki tovább így folytatja:

“Die ursprünglich erste Hainburg ist nicht mit der heute erhalteten Ruine gleichzusetzen. Sie stand erst bei Bad Deutsch Altenburg auf einer Felsplatte nördlich des Ortes. Die Wallburg (Földvár) auf dem Stein dürfte schon sehr früh, wahrscheinlich sogar schon im 10. jahrhundert, bestanden haben. Sie ist heute allerdings verschwunden.“

Ebböl megtudhatjuk, hogy volt itt bizony egy földvár a környéken, de ez nyomtalanul eltünt. Talán egy hunmagyar, de lehet hogy egy hunavar vár volt hogyha egyszer a helyiség neve Hunvár volt régen, nem de?

Egy korabeli krónikaíró, bizonyos Hermann von Reichenau szerint mind Hainburg/Heimenburg und Brezesburg (Pressburg) nagyon sürün lakott városok voltak. (Wikipedia-Heimenburg)

(itt álljunk meg egy percre Brezes-burg, írja a német krónikaíró 1050-ben – nem Pressburg, ahogy ma írják).

Valószínüleg hallás után írta, vagy talán mégsem – B-rezes-vár ???

Poson(y) és Moson – a vízzel, a Dunával kapcsolatos elnevezés– volt Pozsonynál egy régi vár, amit (B)rezes-várnak neveztek, erröl kapthatta Pozsony német nevét Brezesburg, Pressburg)

Heimenburgot/Hainburgot III. Heinrik császár 1042-ben elpusztítja.

1043-ban Ungarnmark néven a Német-római Birodalom része lesz(?)

1049-ben „ein Beutezug gegen die Ungarn" egy rablóhadjárat – mint mindig (!) keretében ismét szétrombolják a Teutschok Hainburg várát ( elég erös földvár lehett !)

Ezért 1050-ben a Reichstag elrendeli, hogy a várat ismét fel kell építeni(?)

1055-ben a várépítéssel megbízott Gebhard püspököt a császár emberei elfogják és az Ungarnmarkot feladják (kinek?)

1065-ben egy bizonyos Sulzbach nevü gróf a mai Schlossberg lábánál várat (amely szintén eltünt!) és templomot épít. "Der Name Hainburg wurde von der bei Bad Deutsch Altenburg gestandenen Hainburg übernommen“ - A település neve az egykor Bad Deutsch Altenburgnál található Hainburg nevét veszi át – itt meg kell jegyezni, hogy Hainburg/Heimenburg ugyanaz a vár, de a német történelemírás a Hunvár nevet semmiképpen nem óhajtja kiejteni a száján, titkolja-geheimhalten- a várat egy legenda szerint  Arnulf von Kärnten (ö ki volt?) Heimo nevü pohárnoka után (?) nevezik Heimenburgnak.

Állítólag ez a Heimo is nagy várépítö volt. Úgy látszik az ö vára is eltünt.

Szóval ott tartottunk, hogy Sulzbach gróftól kerül a mai Hainburg a Babenbergek kezére. Babenberg Leopold ezen a néven az 5.(ö az Akkon-i hös (a Szentföldön egy városa) akinek legendává vált vérrel áztatott ingéböl keletkezett az osztrák zászló csíkozása, csak az öve alatt maradt fehér az inge.- Ha meggondolom, hogy kiket is gyilkolt ez a hös Palesztinában ?? !!! mórokat, maurikat másnéven morvákat=fekete magyarokat)

Szóvala „hös“ Leopold  elfogta a Szentföldön hazatéröben lévö dúsgazdag Oroszlánszivü Richardot – kinek családjától 11,5 tonna ezüstöt követelt és kapott váltságdíj gyanánt. Ebböl a töméntelen pénzböl böven futotta építkezésre a magyarok elleni erdödített város és vár megépítésére.

1108 ban kerül Hainburg a Babenbergek (Habsburgokat megelözö uralkodócsalád kezére és ekkor válik erödített várossá. Ekkor építik a hatalmas Wienertor-t/Bécsi kaput – Európa legnagyobb méretü középkori kapuját- (ez a tény is igazolja, hogy nagyon rettegtek tölünk, és hogy akkoriban Magyarország erös nagyhatalom volt). A Bécsi-kaput két részletben építették-amelyet II.Ottokar idején 1267/68-ban fejeztek be. A Bécsi-kapu érdekes módon a város nyugati kapuja !!.

A következö a cseh Przemysl Ottokár aki nöül vette a nála 25 évvel idösebb Babenbergi Margarétát lett Hainburg ura.

Ottokár vesztes Dürnkrut-i csatája után (1278) a vár Habsburg kézre került.

(Figyelem !!! Ebben a csatában Habsburg Rudolf I. harcolt a cseh Ottokár ellen.  A Habsburgnak egyetlen német-római csatlósa, hittestvére sem segített- mint mindig is csak a magyarok voltak a segíségére. Kun László magyar király 18000 székelyekböl, kunokból és besenyökböl álló csapatával megnyerte a Habsburgnak a csatát- a Habsburg csak 2000 fövel jelent meg azok is „gyenge“ sváb legények voltak.

Szegény Kun László nem tudhatta, hogy mit cselekszik. 600 évre ránk hozta a Habsburgot,- mi volt ehhez képest a 150 éves török uralom)

A segítség ellenére sem került Hunvár megint magyar kézbe, hanem a Habsburg tulajdon lett. Akik azt mindig bérbe adták különbözö csatlósaiknak, hittestvéreiknek mivel Habsburg minduntalan pénzhiánnyal küszködött.

(Ezen tulajdonságát Habsburg a Habsburg-ház bukásáig megtartotta. A Jóisten összes aranya sem volt elég neki.)

A vár és a város ezek után a németek legfontosabb Magyarország elleni végvára lett.

1482-ben Corvin Mátyás áll Hainburg falai elött amelyet be is vesz.

1490-ben I.Miksa, a szemét III.Frigyes császár fia (szintén Habsburg)

Mátyás halála után ismét Habsburg kézre keríti a várat és a várost.

1620/21-ben Bethlen Gábor is ostrom alá veti Hainburgot, de nem sikerül bevennie.

1629 -ben a vár a város tulajdonába került.

A második török háborúban  a várost a törökök bevették és földig rombolták. A vár és az erödrendszer is ekkor szenvedett csorbát.

A lakosság a Halászok-kapuja felé próbált volna az ártéri erdökbe menekülni, a kapukat azonban nem tudták idöben kinyitni (!)ezért pánik és mészárlás tört ki. (Hogy ki mészárolt kit nem írja a Wiki, de szerintem a lakosság akkor még színkelta-hunmagyar lehett néhány csepp római vérrel hígítva!) Az írás szerint 8000 ember halt meg, csaknem az egész város lakossága.

A várost annyira leromblták, hogy új telepesekkel (gondolom svábokkal) – újra kellett építeni.

1703-ban I.Leopold (Habsburg) császár eladta Hainburgot hüséges emberének gróf Löwenburgnak.

Gondolom azóta viseli az oroszlános címert  Hainburg városa, vagy mégsem ??

Hainburg és környéke ma a Duna-ártéri Nemzeti Park része.

Érdekes földrajzi elnevezések merülnek itt fel:

“Die Donau bildet hier zu den kleinen Karpaten ein kurzes Durchbruchstal, das den Namen Ungarische Pforte (oder Hainburger oder Thebener-Pforte) trägt und seit der Völkerwanderung gegen den Osten stark befestigt war:“

Esszerint a Duna egy rövid szakaszon töri át a hegyeket, amelyet Magyar Kapu, Hainburg-i Kapu vagy Théba-i Kapu néven neveznek, amely a népvándorlás óta kelet ellen(!) megerösített.

Bizonyára nem Magyar Kapu lenne a neve ha a németek nevezték volna el ezen átjárót-egyébként a völgyet – Wolfsthal( Farkas-völgy)-nek nevezik. (Mindent elárul, nem de?)

És nem kelet ellen kellett megerösíteni hanem a nyugati germán, német-római terjeszkedés ellen.

Valószinüleg Árpád Apánk a Braunbergröl/Barna-hegyröl vezényelte le a csatát. (Természetesen a csatáról egy szót sem említenek a Wiki oldalai Hainburggal kapcsolatban)

A másik érdekesség, hogy a csata színhelye az ugynevezett Morva-mezö –Marchfeld-Mórföld is mindent elárul arról, hogy kik is voltak valójában ezen terület urai és névadói. (az ugynevezett fekete magyarok)

Viszont ennél sokkal de sokkal érdekesebb a Thébai Kapu, illetve a térképen is látható Théba-hegy (Thebenkogel) elnevezés.

A Thebenkogel pontosan az a kiemelkedés, ahol ma Dévény várának romjai találhatóak.

Az egyiptomi Théba és görög Théba elnevezés vajon hogyan kerül a ide a Kárpátok szélére ??

Lehetséges, hogy a kelták egykori városa a Barna-hegy platóján- amely város átnyúlhatott  a Dunán egészen a Dévénynek nevezett várig terjedt??

Lehetséges,hogy ezt a kelta várost Thébának hívták ??? Egy új Théba ??

A Dévény elnevezés ugyan az mint  Déva-vára Erdélyben. Déva = Théba - Dévény=Déva

A dévák az indiai mythológiában nönemü örzö, védö szellemek. Ebböl jön a mai diva szó is, amely nagy asszonyt, híres, hatalommal rendelkezö nöszemélyt jelent.

Csaknem megint Nagyboldogasszonyunk örzö-védö szelleme van jelen ezekben az elnevezésekben ????

Egyébként a déva kifejezés bennefoglaltatik két további  földrajzi elnevezésben is. A Moldva (Moldéva) folyó és Moldva (Moldéva) illetve Moldávia nevében is. Ez magyarra fodítva azt jeleni, hogy Mal / Mol határterület dévák által védve, örizve.

gondoljunk az Amerikában használatos Mal kifejezésre, amely a város határon létrehozott bevásárló központok neve)

Tehát a Moldva –folyó illetve Erdély határán húzódó Moldva, illetve Moldávia a hunmagyarok országának ösi határait jelentette, amelynek Nyugati átjárója volt Dévény, illetve a Thébai Kapu.

Aki mást gondol, írja meg nekem.

De elöbb olvassa el Tácsi István:Görög Mítoszok és a Magyar Mondák Azonos Gyökerei  és az Ösi Napisten Újra Fénylik címü könyvét-szívesen kölcsön adom.

Rékabea                                                                    Linz, 2013.06.30.

A Braunberg magyarul Barna-hegy különleges növénye a Föniciai Királygyertyavirág a

Phönizische Königskerze (Verbascum phoeniceum) – szerintem a közönséges magyar “paraszt mályva” vadonélö változata. A neve, mármint a föniciai ebben a környezetben magáért beszél !

 

Bad Deutsch-Altenburg – Németóvár

1426 fös község (2012) közigazgatásilag az alsó-ausztriai Bruck an der Leitha körzet része.

A Duna jobb partján  Hainburgtól délnyugatra található.

Egy köfejtöben a környéken  (Hollitzer-Steinbruch) , ca. 800 000 éves

köeszközöket találták egy köfejtöben. (Archaeologia-Austriaca, Band 88/2004)

Írásban elöször 1297-ben említik –noná, hiszen akkor kerülhetett

német kézre – egy ott épített vár kapcsán.

Külön kiemeli a Wikipedia, hogy a “Deutsch” elöszó megkülönböztetésül szolgál a nyugat-magyarországi Ungarisch Altenburg (Mosonmagyaróvár) megnevezére.

A “Bad” nem régi keletü elnevezés. Az itt található jódos-kénes forrás Ideg- és reumatikus megbetegedésekben segít.

A Carnuntum nevü római település ásatásai megtekinthetöek.

Carnuntum elözö, kelta neve mi lehetett nem tudtam kideríteni – de, úgy gondolom hogy a rómaiak a kelta elnevezésböl vették át a település nevét és nevezték Carnuntumnak a római várost.

Az elnevezés szerintem a “körrel” kapcsolatos. Szakrális hely lehetett a kelta idökben. Ez nagyon valószínü mert ebböl következik az is, hogy még ma is búcsújáró hely “bazlilika minor” rangú “Mária mennybemenetelé”-hez datált eredetében román-stílusú plébánia temploma amelyet a 14. században bövítettek ki.

A késö román csontház bejáratának diszítése a magyar mintakincs

alapján készülhetett. Külön érdekesség a Csontház(temetö kápolna)

nyugati falába vésett geometrikus “fénymag” szimbólum, amely

a magyar népi ábrázolásokon( szuszékok, mángorlók) gyakorta elöforduló  faragott motivum.

Mindjárt a templom illetve a temetö szomszédságában egy 80 m átméröjü halomsír található. A Wiki “Hütelberg”-nek nevezi, és történelem elöttinek (Kr.elöttinek) datálja. A sírhely a 18.sz óta ismert. … eventuell während der Türkenkriege verändert – talán

a török harcok alatt megváltoztatták (?)- hogy ez alatt mit ért a Wiki

nem lehet tudni (biztosan tudjátok, hogy a Wikit bárki „megváltoztathatja“, de csak az az beírás marad benne, amely a mindenkori hatalom gyakorlóinak megfelel)

Szerintem a sírt vagy törökök vagy a németek rabolhatták ki, merthogy üres.

Rékabea                                                                      Linz, 2013.07.07.

Az alábbi mailt Kadocsa barátom küldte “vannakakiknemnyughatnak” cimmel. Én ezen nyugtalanokat inkább hazaárulónak, bajkeveröknek, a történelem hamisítok csatlósainak nevezném. Ezen írásra a Kadocsa válaszát vastagon írva olvashatjátok.

Megemlékezés Árpád vezér feltárásra váró sírjánál

2013. július 04. 14:05
Hunhír.info-információ

Árpád vezér halálának 1106. évfordulóján a "Civilek a Nemzetért Közösség" soproni tagjai 2013. július 13-án szombaton, délelőtt 10 órai kezdettel megemlékezést tartanak Németóváron, ahol a hagyomány szerint a legnagyobb magyar fejedelem sírja található.

Pozsonytól 15 kilométerre nyugatra, Németóvár (Bad Deutsch Altenburg) temetője mellett, a Duna fölött, a Templom-hegyet magasítja egy hatalmas kurgán, (hügelgrab, tumulus), amit a hagyomány Árpád vezér sírjának tart. Az utóbbi évszázadokban több külföldi és magyar történész is felfigyelt a helyre, és többen úgy vélik: Árpád magyar nagyfejedelem temetkezési helye lehet, amit csak egy régészeti ásatás igazolhat. A téma egyik hazai kutatója:

Tóth Sándor történész a témával kapcsolatos dolgozatát 2009-ben publikálta. (A tanulmány az interneten is elérhető: http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_02.html#arpad) Jeremiah Milles (1714-1784) brit kutató is úgy vélte, hogy Árpád magyar nagyfejedelem sírját rejti a kurgán, amelynek magassága 16 méter, míg kúp alakú hantjának átmérője 80 méter. Az temetőben egyedülállóan méltóságteljes sírdomb csúcsára kerengő út vezet fel.

A pozsonyi csata és Árpád vezér halálának 1106. évfordulóján a "Civilek a Nemzetért Közössége" soproni tagjai 2013. július 13-án szombaton délelőtt 10 órai kezdettel megemlékezést tartanak a kurgánnál, ahol a jelenlévőknek Tóth Sándor történész tart előadást. A főhajtáson fellép Sinkovits Vitay András színművész, Wéber Iréna ( Hungarica ) és Szíva Balázs (Romantikus Erőszak).

A rendezvény szervezője Gőbl Gábor sportmenedzser, rockzenész, a Jobbik soproni szervezetének elnöke: "Örömmel álltunk a civilek kezdeményezése mellé, és fontosnak tartjuk, hogy régészeti ásatás keretében tudományos módszerekkel mielőbb tárják fel a németóvári hatalmas sírhalmot, amivel egyértelműen tisztázni lehetne a hely történelmi szerepét” – jelentette ki Gőbl Gábor. Hozzátette:„ennek megindításához állami akaratra és forrásokra van szükség. Bízunk abban, hogy a magyar kormány mielőbb lépéseket tesz az ügyben. Hangsúlyozta: sajnálatos, hogy a pozsonyi csatatértől pár kilométerre magasodó, kőbe vésett hun liliomos motívumokkal díszített keleti keresztény körtemplom tőszomszédságában fekvő hatalmas vezéri kurgán feltárására eddig egyetlen forint állami forrás sem jutott."

A magyar krónikák azt írják, hogy Sicambria-Vetus Buda közelében, Alba Ecclesia fölött temették el Árpádot (AR.PADu-t) Atilla király -,  és a hun kapitányok  sírjának közelében. - Nos, Németóvárnál nem találhatók a következő földrajzi helyek, elnevezések csak a Pilisben; Szob, Ipoly-torkolat, Marót, Au-Buda, Felhévízek, Alba Ecclesia a Vért mezején, Új-Buda,  - a magyar krónikákban viszont igen Árpád sírjával kapcsolatosan.

Ha Árpád sírja a fenti, németóvári tumulusban található, akkor az összes földrajzi tényezőnek is ott kell lennie és akkor, csakis akkor, elmondhatjuk, hogy a Magyar Királyság központja az ausztriai Hainburg és Bad Deutsch-altenburg (Németóvár) közvetlen közelében volt.- Ugye milyen hihető?

Kadocsa

Összegezve eretnek gondolataimat a következökre jutottam:

1. Szerintem a mai történelem írás szerint Altenburgnak nevezett vár – a kelták vára a Barna-hegyen volt.

2. Szerintem a mai Németóvár területén nem volt a németek által épített vár, hanem a római (Kör)nuntum nevü „ujonnan“ épített elöször katonai tábor, késöbb város lett belöle maradványi voltak- amelyet a német-rómaiak késöbbi történelmükben „várként“ tituláltak, vagy ennek köveiböl összeraktak egy szedett- vedett várat – ezzel is “ösi” jogukat igazolva illetve formálva erre a területre.

Hogy valójában ott vár nem volt igazolni látszik a német történetírók sumákolása Hainburg várának történetével kapcsolatosan, miszerintezen ösi vár eltünt, illetve, hogy Hainburg óvára valójában a németek ösi vára volt, amely valójában Németóvárnál állt, de a mai Hainburg váraként lett újjáépítve.

3. Szerintem a mai Németóvárhoz közel, Hainburgnál a Barna-hegyen volt az igazi (Kör)nuntum-  a kelta neve valamikor nagyon régen a pre-kelták idejében lehet, hogy Théba volt – az ösi hunmagyar-kelta népek “Boldogasszony” szakrális “kör”-je volt. Egy erös földsánccal körül vett magaslati város volt.

4. Vajon állt e még a Barna-hegyen valami Árpád Apánk idején ? – Árpád az elbeszélések szerint a Barna – hegyröl irányította a csatát. A Barna-hegy (vagy Barana?!) tulajdonképpen egy geológiai kapcsolat az Alpok és a Kárpátok között. A 346 méter magasan kiemelkedö mészköplató akadály Dunának. Erröl a magaslatról az egész Morva-mezö, a csata színhelye belátható. Már csata helyszínének megválasztása is zseniális haditervezésre utal - nem csoda, hogy a West Pointon ma is tanagyag a Pozsonyi Csata.

A Braunberg történelméröl a Wikipedia a következöket írja:

A Barna(Barana) – hegy 7000 éve lakott terület. A hegy tetején a keltáknak magaslati települése pontosabban “Burgstadt” vár-városa álott Kr.elött 200-ból.

1986 óta folyamatos ásatások során egy kelta “Wall”-burg és egy örtorony került újraalkotásra.

A braunbergi kelta település 1876 (?!) óta ismert az archeologusok számára, de igazi ásatások csak 1931-ben kezdödtek.

A kelta földvár egy 23 hektarnyi területen terjeszkedett.

Az erödítmény területén fémfeldolgozásra utaló üzemre és számtalan Ie. 180 származó érmét találtak.

Állítólag a kelták már jóval a római hódítás elött- az ie. Elsö század derekán elhagyták településüket. A Historia Romana (II 109,5) feltételezi “die Höhensiedlung sei mit “Carnuntum, einem Ort im> Regnum Noricum identisch” – a magaslati vár-város –Carnuntummal, a Noricumi Királyság egy helyével egyenlö, amelyet a német ásatások (természetesen) nem tudnak és nem is akarnak igazolni. Szerintük a noricumi (kelta) Carnuntum Dévény várával egyenlö a Thébai várhegyen. A Wiki szerint karn= Fels német= sziklát jelent. Szerintem Carnuntum római neve a kör szavunkból származik. Ugyanebböl származik a Karner (csontház a mai jelentése) - köralakú templom/kápolna. De a kert- szavunk is a körböl kell hogy jöjjön. Söt bátorkodom kijelenteni, hogy a Kárpátok neve is a köralakú jelentéssel bír.

„Am Fuß des Braunsbergs, zur Donau hin, stand von der Mitte des 12. Jahrhunderts an die Burg Röthelstein (auch Rottenstein), die bereits im 15. Jahrhundert wieder verfiel"

Nagyon érdekesnek találom fenti sorokat, nagyon fontos információt tartalmaznak.

„A Barnahegy lábánál , a Duna felé esö oldalán állt a 12. század közepétöl   – Röthelstein (Rottenstein)- vára amely a 15. században ismét (!) szétromboltatott,“ és pedig a törökök által.

Röthelstein /Rottenstein – a vörös/pirosas színre utal.

Mit is találtak az archeológusok a Barna-hegyi kelta településen ?

Fémfeldolgozó üzem maradványait, érméket.

Hogyan is hivták  a közeli Pozsony-várát németül ? – „Brezes –Burg“

Azt gondolom Röthelstein sokkal régebb óta állott. Úgy gondolom – mivel szemközt Dévény vára van- és közte csak a Duna van- hogy ez itt egy hatalmas vár eröditmény lehett egykoron – ahol a Duna egyik partján Dévény – a másikon Röthelstein ( Vöröskö)  a Barna-hegy platóján pedig egy eröd (város) képezték az ugynevezett Magyar- vagy Tébai-kaput. Amely nagyon erösen örzött volt. Talán még egy vesztegzárral is a Dunán.

5. Németóvárhoz annyit tennék hozzá:

Máriához szentelt temploma még mai is búcsújáróhely.

A római Carnuntum elnevezés is azt a feltételezést támasztja alá, hogy itt valahol „kör“ – nöi minöségü szakrális hely volt a kelta-hunmagyar idökben.

Bár termál fürdöje újkeletü, de ez nem jelenti azt hogy e forrást a kelták nem ismerhették. Már pedig a viz, forrás jelenléte is nöi minöségü szakrális helyre utal.

Az sem véletlen, hogy az ösi tumulus (sírhely) a templom illetve a sírkert közvetlen közelében van.

Mindent elárul az itt élök ösi vallásáról – a csontház nyugati falára !!! vésett „fénymag“ szimbólum. Ezt olyan vésnök véste oda a „késö román“ idökben, akinek nagyon is fogalma volt még ösi vallásáról - miszerint fényböl vagyunk és a fénybe térünk vissza – itt a visszatérünk nagyon lényeges ! – hiszen a kelták hittek az újjászületésben. Nagyon is tudatosan került ez a szimbólum a Karner(Kör-ner) – Csontház nyugati, „lenyugvó“ falára.

Szerintem az ugynevezett román korban a lakosság itt még szín kelta-hunmagyar volt, amelyet elszlávositottak, elnémetesitettek illetve  kiírtottak.

6. Vajon állt-e már vár vagy valamilyen épitmény a piramis-alakú  hegyen, a Scloßbergen- ahol most a németek által épitett vár romjai találhatóak Hainburgnál Árpád Apánk idejében ??

Vajon mit rejt e hegy?? Vajon természetes képzödmény – e ez a Hundsheimerberg és a Braun-Berg között található –hegyecske ??

Rékabea                                                             Linz, 2013.07.08.

Enns - Felsö-Ausztria

Nevének erdete :

Enns- ENNS- Ene– ANISA (kelta)- Ani- Anna- !!!!!!!!!!

Nagyboldogasszony   Anyánk !- róm.Lauriacum

Erste Siedlungen im Mündungsgebiet der Enns finden sich vor etwa 4000 Jahren. Um 400 v. Chr. besiedelten Kelten das Land. Deren Königreich Noricum wurde 15 n. Chr. dem Römischen Reich angegliedert und im Jahr 45 zur römischen Provinz Noricum erhoben. Vor 205 errichteten die Römer nördlich des heutigen Stadtzentrums, nahe der Donau, die die Reichsgrenze bildete und gegen germanische Stämme verteidigt werden musste, für die zweite Italische Legíon das Militärlager Lauriacum mit bis zu 6400 Soldaten und Ausmaßen von 539x398 m. Die Römer übernahmen den Ortsnamen und den Flussnamen Anisa (= Enns) von den Kelten. Lauriacum erhielt 212 von Kaiser Caracalla das Stadtrecht; damals lebten hier mit der südwestlich des befestigten Lagers gelegenen Zivilstadt etwa 30.000 Menschen.

Már Kr.elött 4000-ben lakott terület volt. Kr.elött 400-ban kelták lakták akiket Kr.u.15-ben a rómaiak –állítólag békés úton (!) bekebelezték – és az egykori Noricumi Kelta Királyságot-iu.45 –ben – ( 30 évvel késöbb!! – ennyi idöre volt szükség beolvasztani a lakosságot)-  Noricum néven római provinciává emelték ! –( Itt az emelték szón a hangsúly) – Mint hogyha öket megelözöen itt kultúra nem is létezett volna. – Mai ismeretim szerint egyre kevesebbet tartok a rómaiakról. Akik négyszögletes katonai táborok építésén kívül nem igen értettek máshoz .- Azokat is inkább csak sík területeken hozták létre, és nem holmi magaslatokon. – Ez a helyzet Ennsben is – lent Lorchban volt a katonai tábor – fent a Georgenbergen (Szent)György-hegyen) a régi kelta település. Gondolom a római “fejesek” is ott fent vertek tanyát .Söt arra is fény derült már, hogy híres útjaikat sem ök építették, hanem azok a már évezredek óta jól karbantartott kelta utak voltak.

Tehát keltáknak itt nagy települése volt, mely fontos helyen feküdt az Enns-torkolatában. Az ENNs folyón hozták le az Eisenwurzen-böl a nyersvasat - amit a kelták állítottak elö vasolvasztó kemencékben. Ennsben a rómaiaknak  pajzsgyára volt –azért a nagy település– 30.000 rómaival (?) –kb. Akkora lehetett, mint Aquincum.

Gazdasági szempontból ma is nagyon fontos Enns – az Enns-Hafen – itt van Felsö-Ausztria második legnagyobb folyami kikötöje.
A város ma az ausztriai ezüstmüvesek Mekkája – nem hiába voltak lakói kelta származásúak. A hunmagyar kézügyesség és kreativitás ugyebár a génieinkben van. Nem beszélve ötvösmüvészetünkröl .

Árpád Apánk gyözelme után (Pozsonyi csata ) - a magyarok Ennsburg-ig kergették a teutonokat !!-  Itt volt az akkori MAGYARORSZÁG határa .Kb. 130 évig magyar fennhatóság alá tartozott. Egészen addig amíg az Ennsen túli területeket szentnek mondott (I.) István menyasszonyának, Gizellának –illetve annak bátyjának a bajor királynak jegyajándék gyanánt oda nem ajándékozta István apja, Géza, és húzta meg az új határt a Lajtánál.

Enns Ausztria legrégibb városa – alapító okirata 1212-böl való – azt hiszem ez a tény is sok  mindent megmagyaráz !

Érdemes megszemlélni Enns város „beszélö“ címerét is.

Während einer Christenverfolgung zur Zeit Kaiser Diokletians erlitt, nach der Überlieferung, der Heilige Florian am 4. Mai 304 den Märtyrertod durch Ertränken in der Enns. Um das Jahr 370 wurde auf den Resten eines Tempels eine frühchristliche Basilika erbaut (1344 entstand über dem Fundament der alten Kirche die jetzige Basilika St. Laurentius von Lorch).

Aki ismeri  Szent-Flórián történetét annak biztosan megfordult már a fejében, hogy Flórián talán nem is római származású volt – amilyen hösiesen kiállt a hitéért ( ami szerintem nem a római keresztény hit volt- ezért végezték ki öt a rómaik- mintahogy tették ezt az összes többi (ös)-keresztény hívövel is, hogy aztán a római egyház mártírjaivá tegyék öket mintha a zsidó-római-keresztény hitért haltak volna hösi halált) – Szerintem Flórián – kelta-hunmagyar volt. Irástudó müvelt ember volt- Enns (Lorch ) katonai vezetöjének hivatalát vezette.
Flóriánt 304.május 4- én kivégezték (ös)keresztény hite miatt. - A nyakába kötöttek egy nagy követ és az Enns hídjáról a folyóban lökték. A vízre, ahol Flórián elmerült egy sas szállott le. Egy Valéria nevü asszony halászta ki Flórián tetemét a vízböl, szekérre tette és elindult vele, hogy eltemesse. – Ott ahol a szekér megállt, ott lett Flórián sírja – és a legenda szerint itt épült fel késöbb a római-zsidó-keresztények Szent Flóriánról elnevezett ágoston-rendi kolostora – Csak hogy ezen a helyen egy temetö volt, kb.2000 ember csontját örzik ma is fent említett kolostor kryptájában. – Érdekes lenne azokat a csontokat megvizsgálni egyszer antropológiailag .
Lorchban - Enns egyik városrésze ma - állott az egykori római katonai tábor . 
Felmerül itt Szent Szeverin neve is. Szent Szeverin a dél-német egyház (Passau) « apostola » -mely egyház anyaszentegyháza Lorchban volt –ahol is a kivégzett (ös)keresztények csontjait örzik ma a zsidó-keresztények, mint az ö mártírjaik csontjait. – A rómaiak levonulása után az itt visszamaradt hun-kelta lakosság (némi római keveredéssel) védelmezöje- életének megszervezöje volt Szeverin. Halála után egy tanítványa írta meg élete történetét – ez a Vita St.Severini. Nagyon érdekes olvasmány az akkori zürzavaros idökröl. - E szerint Szeverin „a pusztából jött”,  – értsd Magyarországról, de mindenképpen keletröl – tetteit, “csodáit” vizsgálva – mert ilyenek tömegével fordulnak elö ebben az írásban – Severin valószinüleg – magyar máguspap - táltos volt. –Ami még szöget ütött a fejemben,- ez az irás azt is említi, hogy Szeverin kopasz volt, hogy kopaszra volt e nyírva – vagy csak kihullott a haja, nem írja. Úgy tudom, hogy a kunok( de lehet),hogy a hunok is kopaszra nyírták a fejüket (legalább is a papjaik- söt minthogyha, Egyiptom papjai is kopaszak lennének az ösi ábrázolásokon és nézzük csak meg a buddhista papokat)
(forrás:Eugippius:Vita Sancti Severini-Das Leben des Hl. Severin)               


Rékabea                                                             Linz, 2012